melankólia




MENÜ
Melankólia
Gondolatok
Galéria








    Köszöntelek a világháló ezen eldugott szegletében!
Ha már a véletlen ide sodort,érezd jól magad! 
egytestegylelek
Vasvitorla feszül a rozsdás szélben
évek óta egy park szélében
mereven lobog a kék ég alatt
csak én láttam egyszer,hogy tovahaladt
             
               -----
Húsból,vérből találtak ki
Apám,Anyám s még valaki
s még valaki szólt az Isten adta
ne sírj már te istenadta
így bölcsőm mellé Anyám simult
s kis szobára álom borult

--------------

 Már meghallom a lepke szárnyát
hulló csillag zuhanását
elsötétült napok hetek örökre eltemettetek
már meglátom a fényt a fényben
lelkeket a messzeségben
felvirradó napok hetek örökre eltemettetek

---------------------

 
Messze van a szád a számtól
távol minden sóhajtástól
kettőnk közé állt a világ
szívem mélyén szomorúság

-------------------------

 
Virágillatot hoz a szél felőled
többet akarok kapni belőled
érezni minden porcikád
az ajkad amint csókot ád

-----------------------

 
Unom már,hogy mindig én álljak félre
unom már,hogy mindig én boruljak térdre
unom már ,hogy mindig fogjam be a számat
unom már,hogy mindig nyeljem a békákat
tele van a tököm és ez még csak a kezdet
vége van a dalnak jobb ha nem kerestek

-----------------------

Kinek van a legtöbb titka
s mi vajon a titkok nyitja
mert ahány titok annyi féle
mint a halál ezer éle

titka van ám mindenkinek
mit nem mondhat el mindenkinek
s ha ketten tudják titok az még
vagy csak az mi hamuvá ég?

---------------

Akarok egy ajándékot
egy arcot és két halántékot
nyakat,testet,két kis kezet
 melleket s tíz lábujjhegyet
hajat,hátat,édes szájat
vállakat és lapockákat
popsit,combot,térdkalácsot
nem kérhetek most tanácsot
bokát,sarkat,fehér talpat
sőt a testen legyen hajlat
és akarok még szívet,szemet
így akarom szerelmemet!


-----------------

Ereimben vér didereg
szívemen át jég pereg
hulló könnyem ónos eső
lelkem napfényt kereső


------------


Egy boszorkány szolgája lettem
tenyeréből mérget ettem
kígyót,békát főzött nekem
bűbáj,rontás életemen

de ránézek és tündért látok
testemen már fog az átok
menekülni nem akarok
őnszántamból itt maradok

a bűbáj neve csak szerelem
bíbor könny a két szememen
szívembe szállt ámor nyila
így pusztul az emberfia


-------------

Ma elindultam megölni a halált
de ő előbb rám talált
fényes kaszáját hátamba vágta
életre-halálra elindult a vágta

teljes erőmből még visszaütöttem
véres nyálban kúszva földre kerültem
körmeimmel végül sírgödröt kapartam
a halállal szemben én is alul maradtam


-----------


Neked szánt rózsám a véremet issza
szerelmes szívedet már nem adom vissza
reszkető boldogság február havában
egynapos utazás valentinában

--------------

Szívj magadba minden szemcsét
a világ zaját és a csendjét
viharfelhők köhögését
elkorhadt fák nyöszörgését
áldozd fel a zajt a csendért
szívj magadba minden szemcsét


----------------
 

Évről évre együtt hervadunk az ősszel
évről évre együtt fagyunk meg a téllel
évről évre együtt hívjuk már a tavaszt
évről évre együtt imádjuk a nyarat
évről évre együtt szaladnak az évek
képről képre végleg kihunynak a fények



----------
 

Zöld erdőben jártam
pillangókkal szálltam
madarakkal énekeltem
méhecskéktől nektárt csentem

hűs patakban megfürödtem
tiszta szívvel hozzád jöttem
az élet vizét hoztam néked
meglocsollak mostan téged 


----------


Nálad van az a hely
te vagy a kehely
belőled kortyolnék csókokat
füledbe súgnék bókokat
 
 
----------
 
Felfeszítettem utolsó órám ketreceit
szétkergettem láncra fűzött perceit
menekülnek,futnak,kámforrá válnak
belsőszervei,másodperceik ketyegve zihálnak
te időtlen idő,te rohanó óra
papírcsónakot tettél a folyóra
 
 
----------------
 
 
Rohan az idő körülöttem
rohanaz élet észrevétlen
vártam,hogy várjál
vártad,hogy várjalak
életünk sajnos,eltűnik nyomtalan
 
 
 
---------------
 

 

Amikor lelkedbe mar a csalódás
számodra csak a halál csodás
mert feltennél mindent egy lapra
hogy vissza kaphasd őt legalább egy napra
bár köztetek már nincs szerelem
magadban dünnyögöd,még szeretem,szeretem
mert megállt a világ,úgy érzed véged
és csak a csalódás marcangól bellről téged
 
 
-----------
 
Szerető szvedből
szerelmet csiholtam
gyönyörű lelkedből
gyémántot csiszoltam
 
tűzforró ajkadról
csókot fakasztottam
csillogó szenedről
könnyed apasztottam
 
-------
 
Hajadat nézem,fekete tenger
megfürödne benne
mind isten
mind ember
 
ujjaiddal lassan
apályt,dagályt keltesz
szédülve érzem
hullámsírba vesztesz
 
mélyen le süllyedek
de nem jön a segítség
így merül szerelembe
az egytagú legénység
 
 

 

 

 

sultanlittlekey@freemail.hu






www.egytestegylelek.sokoldal.hu
Tetszett ez az oldal? Mutasd meg az ismerőseidnek is!